Cserép mérete: 12 cm
A szarvasagancs páfrány (Platycerium bifurcatum) Ausztrália, Peru, Madagaszkár és Új-Guinea területén őshonos fánlakó páfrány. Külseje nagyon különleges, eltér a többi páfrányétól.
Levélzetét agancs formájú világoszöld, kissé szürkés árnyalatú levelek, valamint egymásra boruló meddő, kagylós levelek alkotják. Utóbbiak feladata eredeti élőhelyén a kapaszkodás, valamint a tápanyagtárolás.
A szarvasagancs páfrány számára a világos vagy félárnyékos, fekvés a leginkább megfelelő. Egész évben kellemesen meleg szobahőmérsékletet, míg télen valamivel alacsonyabb, de 16 foknál nem hűvösebb hőmérsékletet igényel.
A szarvasagancs páfrány öntözése kissé rendhagyó, kétféle módon lehet végezni. Az egyik lehetőség, hogy lágy, szobahőmérsékletű vizet töltünk a páfrány kagylós levelei közé.
Ha ez a megoldás nem szimpatikus, akkor alámerítéssel öntözzük, ennek lényege, hogy hetente 1 alkalommal kb. fél órára merítsük víz alá, mielőtt visszakerülne a helyére, hagyjuk, hogy kifolyjon a felesleges víz a cserépből.
Tavasztól őszig kis mennyiségű, gyengére higított tápoldatot is adhatunk a vízhez. Ne vigyük túlzásba a tápoldatozást!
A szarvasagancs páfrány nagyon kedveli a párás környezetet, azt azonban nem, ha a leveleire közvetlenül permetezünk vizet. Ettől barnásan elszíneződhetnek a levelei. Jó megoldás lehet, ha a növény cserepét kavicsos tálcára állítjuk, és erről a tálcáról párologtatunk vizet.
